Mottó:
“Nagyobbszerű, festőibbe
összeillesztett sziklabércek nincsenek
ennél széles e világon; ily valójában
gyöngy tájról eddig még képzelettel
sem bírtam…”

Orbán Balázs

A természet minden csodájával megáldott Erdély keleti részén húzódik meg “Székelyföld Árkádiája”, a hegyek közé szorult Gyergyói-medence, melyet a negyedkorban kiemelkedett vulkanikus vonulatok zártak közre. Határát keleten a Gyergyói-havasok (Pricske-1543 m) kristályos-palás, nyugaton pedig a Görgényi-havasok (Mezőhavas-1777 m) vulkanikus vonulatai képezik. Tengerszint feletti magassága 740-820 m között váltakozik és a Maros folyásának tengelyvonala irányába lejt. A medence központja, Gyergyószentmiklós város kilenc község gyűrűjében helyezkedik el (Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Borzont, Gyergyószárhegy, Gyergyókilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyóvárhegy). Fő közlekedési útvonala a 12-es országút, amely összeköti Csikszeredával és Maroshévizzel. Parajd irányába a 13B jelzésű út vezet a Bucsin-tető (1278 m) nevű hágón keresztül, Székelyudvarhellyel a Libán-tetőn (1000m) át vezető 138-as megyei út köti össze.


A Gyilkos-tó természetes vögyelzáródás által keletkezett, valószinűleg 1837 nyarán. Neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve a Veres-tó, amelyet a tavat tápláló Vereskő-patakról kapott. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte be a köztudatba. A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a gyilkos és vörös jelzőket azzal a legendával, miszerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző juhnyájat esztenástól, pásztorostól és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét. Más vélekedés szerint a tó a fenyőerdőt “gyilkolta meg” és “ma a vizből kiemelkedő csonkok, mint valamely székely közösség elhagyott temetőjének korhadó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra – memento mori…” (L. Gyárfás Győző)


A Békás-szoros a Gyilkos-tó közvetlen folytatásaként a Békás-patak felső völgyében található. A Keleti-Kárpátok legismertebb, legszebb, legmonumentálisabb harántvölgye. A környező hegycsúcsok átlagmagassága 1300 m és ezek 200-300 méteres, meredek sziklafalakkal szakadnak a szurdokba. A szoros teljes hossza 5 km. Ritka növényei közül a havasi gyopár a leghíresebb.



A Likas-zsomboly a ritka, függőleges aknabarlangok csoportjába tartozik, a Likas hegység északi oldalában, 1650 m magasságban fekszik. Teljes hossza 51 m és három elkülönülő része van. A 34 méteres kürtő alján három méteres jégdugó van, nyáron a jégdugó nyugati részén szűk nyilás képződik, ezen át lehet az alsó barlangba lejutni, amelynek mélysége 17 m és törmelék ún. “álfenék” zárja el. Az aknabarlang állandó hőmérséklete +3C, nyár elején a leglátványosabb, mert a falakat csillogó jégréteg fedi, az áthajlásokban jégdrapériák és jégcsapok találhatók. Az aknabarlang látogatása a fokozott balesetveszély miatt kizárólag hegymászó felszereléssel lehetséges.

Fontosabb látnivalók Gyergyószentmiklóson:

  • a Szent Miklós szobor a főtéren, a város névadó szentjéről;
  • a református templom szintén a főtér disze. Épitési ideje 1895-1899;
  • a római katolikus templom a főtérről látszik, a Márton Áron utcában található. Épült 1753-1757 között, a város legrégebbi műemléke;
  • az örmény katolikus templom (1730-1734), a görög katolikus templom, valamit a zsinagóga;
  • az örmények által épitett barokk stilusú épületek a főtéren és közelében;
  • a Tarisznyás Márton Múzeum gazdag népművészeti, régészeti anyaggal rendelkezik;

    Programlehetőségek    

 
|
|
|
|
|
|
preloader